Az időjárási szélsőségesek gyakoribbá válásával világszerte, így Európa nagy részén is egyre több az aszályos időszak. A rendelkezésünkre álló víz jelentős részét mégis elpazaroljuk, mind a szürke víztől (azaz a nem szennyezett háztartási szennyvíztől), mind az esővíztől gyakran igyekszünk mielőbb megszabadulni. Kérdés, hogy fel lehetne-e mégis használni ezeket háztartási és kommunális célokra, és hogyan lehetne ezt megvalósítani? Anacleto Rizzóval, a kérdést kutató olasz Iridra cég partnerével beszélgettünk, hogy többet tudjunk meg a lehetőségekről.
Kezdésként bemutatná az Iridrát, és magát is?
Anacleto: Hogy magammal kezdjem, hidraulikai mérnök vagyok és hat éve az Iridra partnere. Az Iridránál a fenntartható vízgazdálkodás természetalapú megoldásait tervezzük és alakítjuk ki, majd felügyeljük a kivitelezésüket. A "természet alapú megoldások" meglehetősen új fogalom, amelynek széles körű alkalmazási területei vannak. Mi ezen belül elsődlegesen a természet-alapú vízkezelési megoldásokkal foglalkozunk, például mesterséges vizes élőhelyek kialakításával és esővízgazdálkodással, ideértve a fenntartható vízelvezető rendszereket, vízérzékeny épülettervezést és alacsony környezeti hatású fejlesztéseket. Ezek a megoldások elősegítik a körkörös gazdaságot és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is.
Elmagyarázná a vízgazdálkodás jelentőségét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban - vagy akár a megelőzésben?
Az éghajlatváltozás miatt a csapadékviszonyok megváltozására számíthatunk, ami az aszályok és a nagyon heves esőzések számának növekedéséhez vezet, és ez a növekedés a jövőben tovább fog gyorsulni. Kihívást jelent emiatt, hogy a városokat és a városi területeket a változó csapadékviszonyokhoz igazítsuk. Nagyon leegyszerűsítve: rövid időn belül sok vízzel, hosszabb és hosszabb időszakokra pedig vízhiánnyal kell megbirkóznunk. Így a vízgazdálkodás kulcsfontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából.
Hogyan segíthetnek a természet-alapú megoldások az aszályokhoz való alkalmazkodásban?
A természet-alapú megoldások szerepet játszhatnak abban, hogy nem hagyományos módon biztosítsuk a víz rendelkezésre állását, azaz pl. a szennyvizet alakítsuk újra felhasználható vízzé. Ez a víz persze soha nem lehet ivóvíz minőségű, de tisztítást követően felhasználható például WC-öblítésre és öntözésre, így csökkentve a vízigényünket és segítve a növénytermesztést az aszályos időszakokban. Ha ezt a tisztított szennyvizet öntözésre használjuk, az egyúttal segíthet városaink zöldítésében, ami csökkenti a hőszigeteket.
Természetesen nem használhatunk bármilyen szennyvizet erre a célra. Két nem hagyományos vízforrás van: az esővíz és a háztartási szennyvíz, amely nem szennyezett ürülékkel és vizelettel, tehát pl. a zuhanyzóból, konyhai mosogatóból származó szennyvíz. Ezt nevezzük szürkevíznek, amely természet-alapú megoldásokkal kezelhető. Erre egy lehetséges példa az úgynevezett "épített vizes élőhely", de vizsgáljuk a zöldtetők és zöldfalak alkalmazásának lehetőségeit is.
Az esővíz és a szürkevíz tekintetében miért érdemes ezeket kezelni ahelyett, hogy egyszerűen összegyűjtenénk és közvetlenül újrahasznosítanánk?
Az esővíz esetében használhatunk egy egyszerű mechanikus szűrőt a szennyező részecskék eltávolítására, viszont egy természet-alapú megoldás, például egy esőkert, kb. ugyanannyiba kerül, és sokkal hatékonyabban szűri ki a tetőkről és járdákról származó szennyező anyagokat. A szürkevizet szintén lehet technológiai megoldásokkal kezelni. Ezek előnye, hogy kevesebb helyet foglalnak el, körülbelül akkorát, mint egy mosógép, míg a természet-alapú megoldások nagyobb területet igényelnek. Ugyanakkor kevesebb energiát fogyasztanak, és van még egy jelentős hozzáadott értékük: a természet-alapú megoldások fő "feladatuk" ellátásán túl hozzájárulnak a biológiai sokféleség növeléséhez és a városok zöldítéséhez. Vagyis a természet-alapú megoldások egyszerre több pozitív hatást képesek kifejteni, ami a fő előnyüket jelenti más megoldásokkal szemben.
Az Iridrára térve, tudna néhány példát mondani olyan projektekre, amelyeken dolgozott?
Az Iridra két fő területre összpontosít: egyrészt természet-alapú rendszereket tervezünk, másrészt, és talán ez az érdekesebb, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatunk, melynek keretében innovatív természet-alapú megoldásokat tesztelünk. Részt veszünk néhány Horizon 2020 projektben, például a HYDROUSA-ban, ahol az élelmiszer termelésben keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentésére törekszünk, és megpróbáljuk a természet-alapú megoldásokat az itt keletező szennyvízre alkalmazni. Egy másik érdekes projekt a NAWAMED, ahol zöld falakat tesztelünk a szürkevíz kezelésére, melyeket a vízhiány által nagymértékben veszélyeztetett mediterrán területeken használhatnak. Ezeket a megoldásokat például Dél-Olaszországban, Tunéziában, Libanonban és Jordániában fogják telepíteni. A NICE projektben az olaszországi Torinóban vízkezelésre szolgáló zöld falakat tesztelünk. Ezt követően megpróbáljuk ezen megoldások gyakorlati alkalmazását is elősegíteni.
Mennyire vannak jelen ezek a megoldások ma a piacon? Adhatnék például megbízást arra, hogy szürkevíz kezelését szolgáló természetalapú megoldásokat alakítsanak ki a házamban?
Könnyebb megválaszolni ezt a kérdést, ha a Horizon projektekben alkalmazotta technológiai készültségi szinteket (TRL) használjuk, hogy megvilágítsuk ezen megoldások piaci érettségét. Egyes megoldásoknak alacsony a TRL-je, ezért még nem hozhatók forgalomba. A zöld falak például vízkezelő megoldásként meglehetősen innovatívak, csak néhány éve tesztelik őket erre a célra. Néhány megoldás azonban sokkal inkább piacképes, magasabb TRL-rel rendelkeznek, mint például a mesterséges vizes élőhelyek, amelyek esetében 20 éves tapasztalattal rendelkezünk. Tehát egyes eszközök a portfóliónkban sokkal piackészebbek, mint mások, de általánosságban elmondható, hogy ezeket a megoldásokat nem értékesítjük. Ehelyett testre-szabott megközelítést igyekszünk alkalmazni a projektjeinkben, elsősegítve a természet-alapú megoldások megfelelő alkalmazásátk. Mivel a megoldásokat mindig az adott helyzetre és igényekre reflektálva kell kialakítani, nincs értelme kész termékek piaci értékesítéséről beszélni.
Ha egy önkormányzat érdeklődik aziránt, hogy természet-alapú megoldásokat használjon a vízkezelésben, hogyan kezdjék el a munkát?
Ez valójában három tényezőtől függ: a finanszírozástól, a beruházási hajlandóságtól és a fenntartási hajlandóságtól. Látjuk hogy fokozódik az igény az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások iránt. Azt javasoljuk, hogy az önkormányzatok keressék az erre vonatkozó pályázati felhívásokat, ideértve a kutatás-fejlesztési, beruházási és fejlesztési forrásokat is. Egyre több olyan, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos támogatási program van, amelyeket pontosan ilyen jellegű fejlesztésekre lehet felhasználni, vagyis városok zöldítésére, biológiai sokféleség növelésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Olaszországban az Európai Unió által meghirdetett “Green Deal” kapcsán azt is látjuk, hogy az önkormányzatok azért nem tudnak finanszírozáshoz jutni, mert nem állnak készen a projekttervezéssel. Ezért azt tanácsolnám az önkormányzatoknak, hogy ne csak ötletük legyen, hanem készítsék is elő megfelelően a tervezett fejlesztéseket,, hogy amikor megnyílnak a források, akkor megvalósíthatósági tanulmányokkal, műszaki tervekkel, költségbescsléssel és megvalósítási tervekekkel készen álljanak a finanszírozás igénylésére.
Ön szerint hogyan tudják az önkormányzatok az ilyen megoldások alkalmazásáról meggyőzni magukat és a lakosságot? Ha jól értem, a kialakított vizes élőhelyek elég nagy területet foglalnak el - hogyan lehet tehát meggyőzni egy önkormányzatot, hogy egy szabad területet épített vizes élőhelyként használjon, szemben egy parkkal, vagy lakóépületek fejlesztésével?
Ilyen esetekben két lehetőség van. Először is, ahelyett, hogy egy természet-alapú megoldást a földre építenénk, használhatjuk az épületeket vázaként, és telepíthetünk azokra zöld falakat vagy zöld tetőket. A földön csak a parkok alkalmasak természet-alapú megoldások létesítésére. A parkok ugyanakkor közterületek, és nem kényszerítheted az embereket arra, hogy a parkokat kizárólag a természet-alapú megoldások céljaira használják. A konfliktusok lehető legnagyobb mértékű elkerülése érdekében mindig az alulról-jövő megközelítés az előnyös. A lakosság bevonása és a közös tervezés népszerűsítheti a természet-alapú megoldásokat. Ha tehát olyan városokban akarunk természet-alapú megoldásokat alkalmazni, ahol kevés a szabad terület, jobb, ha a helyi lakosság bevonásával kezdjük, mert így érhető el támogatás ezen innovációk iránt. Ellenkező esetben, még ha sikerül is egy gyönyörű parkot kialakítani, akkor is lehetnek a lakosságnak ellenérzései az alkalmazott természet-alapú megoldásokkal kapcsolatban, mivel nem az egyetértésükkel és együttműködésükkel került kialakításra. Ezért olyan fontosak az alulról felfelé irányuló megközelítések és a lakossági szemléletformálás.
Ha az önkormányzati vezetők előre akarnak tekinteni, akkor felmerül egy fontos kérdés: mi lehet a következő nagy újítás a természet-alapú megoldásokkal történő vízkezelésben? A zöld falakon túl vannak-e olyan új technológiák, amelyek jelenleg fejlesztés alatt vannak, és várhatóan 5-10 éven belül készen állnak a használatra?
A természet-alapú megoldások nem első sorban az innovációról szólnak a szó szorosan vett értelmében. Még ha "innovatív" megközelítésekről beszélünk is, az többnyire arról szól, hogy a meglévő "technológiákat" úgymond új célokra használjuk. Például optimalizálnunk kell, hogy a zöld falakat hogyan lehet szürkevíz kezelésére használni, de a szakértők már tudják, hogyan kell általában véve zöld falakat tervezni. A zöld falak, zöld tetők, fenntartható vízelvezető rendszerek stb. ismert technológiák, amelyeket Európa-szerte alkalmaznak (a rotterdami Water Square kiváló példa arra, hogy hogyan).
A következő 5-10 évet tekintve, ahelyett, hogy a "következő nagy újdonságra" várnánk, inkább a természet-alapú vízkezelési megoldásokban jártas szakértők számának növelésére kell összpontosítanunk. A jövőbeli városfejlesztések tervezésekor a természet-alapú megoldásokat kell elsőként megtervezni. Ha nem ezzel kezdünk, akkor később már nem fogjuk tudni módosítani a terveinket úgy, hogy ezek a megoldások megfelelően beilleszthetőek legyenek. Ahhoz pedig, hogy a tervezés korai szakaszában figyelembe lehessen venni a lehetséges természet-alapú megoldásokat, természetesen rendelkezésre kell állni a megfelelő szakembereknek.
Az önkormányzatok számára az egyik legfontosabb jelszó, amit javasolnék, a "vízérzékeny várostervezés", amely azt üzeni a várostervezőknek, hogy felelősen kell kezelniük a vizet. Például az új épülettömbök tervezésekor nem szabad elfelejteniük, hogy a víz jelen van. Jelenleg a tervezők az épületekkel, az utakkal és a parkokkal kezdik, majd hidrológiai mérnököket vonnak be néhány cső megtervezéséhez. De ekkor már nincs hely a természet-alapú vízkezelési megoldások alkalmazására. Meg kell változtatni a gondolkodásmódot: minden más előtt meg kell nézni, hogyan folyik a víz a területen, és meg kell próbálni tiszteletben tartani a vízzel kapcsolatos kérdéseket. Vagyis a természet-alapú megoldásokat minden más előtt kell megtervezni - különben a városok nem lesznek felkészülve az előttük álló kihívásokra.
Anacleto Rizzo a fenntartható vízgazdálkodás szakértője, a szennyvízkezelés természet-alapú megoldásainak ismerője. Személyes érdeklődési körében között többek között a vízgazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás politikája; az ökoszisztéma-szolgáltatások; zöld infrastruktúra és a fenntartható vízelvezető rendszerek (SuDS) állnak. Hisz a természet-alapú megoldások tervezésénél az éritnettek bevonásában, a közös tervezésben. 2015. januárjától az Iridra Srl kutatással, fejlesztéssel és tervezéssel foglalkozó házon belüli tanácsadója. 2018. áprilisától az Iridra Srl partnere. Több mint 50 megvalósíthatósági tanulmány és tervezési projekt kötődik a nevéhez (pl. mesterséges vizes élőhelyi szennyvíztisztító telep vagy SuDS-elemek). Jelenleg 5 K+F projektben vesz részt (H2020: HYDROUSA, PAVITR; MULTISOURCE, NICE; ENI CBC MED: NAWAMED).
25 nemzetközi, szakértői értékeléssel rendelkező, rangos folyóiratokban megjelent tanulmány és 12 könyvfejezet szerzője, valamint a "Wetland Technology" című könyv szerkesztője: “Practical Information on Design and Application of Treatment Wetlands" (2019, IWA Publishing) és "Nature-Based Solutions for Wastewater Treatment" (2021, IWA Publishing) című könyvek szerzője. Tagja a Science of the Total Environment szerkesztőbizottságának is, és bírálóként közreműködik különböző rangos szakmai folyóiratokban (pl. Ecological Engineering, Water Science and Technology).
A cikk eredetileg a BURST Magazinban jelent meg angol nyelven, 2022. márciusában.
- Log in to post comments
