A villámárvizek és más extrém csapadékesemények egyre nagyobb mértékben sújtják a településeket országszerte, akik egyre gyakrabban alkalmaznak természetalapú megoldásokat (TAM) a probléma kezelésére. Ebben a szellemben cselekszik Budapest XVIII. kerülete is, amelynek önkormányzata az UPSURGE nemzetközi projekt révén arra vállalkozik, hogy a közterületeken természetes vízmegtartó megoldásokat vezessen be, s a magánterületeken - a kerítésen túl - is ebbe az irányba terelje a kertek ki- és átalakítását.
Budapest XVIII. kerülete a 2010-es évek óta aktívan foglalkozik környezetvédelemmel, amelynek tevékenységei 2020-ban becsatornázódtak a KLÍMABARÁT18 programba. A program a klímaváltozás összetett hatásaira kíván reagálni kerületi szinten, egyik eleme egy helyi adottságokat figyelembe vevő klímastratégia elkészítése volt 2020-ban. A stratégia kidolgozását végigkísérte egy társadalmasítási folyamat, amelynek során véleményeket gyűjtöttek a lehetséges felmerülő természetalapú megoldásokkal (TAM) kapcsolatban. Soron következő mérföldkőként a kerület csatlakozott a 2021-ben induló UPSURGE Horizon2020 program által finanszírozott projekthez, amelyben tulajdonképpen a megelőző klímastratégiában meghatározott TAM-ok megvalósítását végzi el.
Villámárvizek és pangó víz
Budapest XVIII. kerületét elsősorban lakóövezetek jellemzik, amelyeket kisebb részben szocialista típusú, 10 emeletes bérházak, nagyobb részben pedig családi- és társasházakból álló kertvárosok alkotnak. A városszövet jellemzője a legtöbb budapesti kerülettel egyetemben a burkolt felületekkel való nagyfokú lefedettség, amely megakadályozza a vízelfolyást. A klímaváltozásból eredően az utóbbi években jellemzőek az extrém csapadékesemények: ez hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadékot jelent. Ezt a zárt talajfelszín nem tudja megfelelően elvezetni, ennek megfelelően a burkolt területeken villámárvizek, a vízmegtartásra nem képes zöldfelületeken pedig vízpangás alakul ki - mindkettő problémát jelent s kezelendő.
BpXVIII x UPSURGE
Az UPSURGE projekt konzorciumában Budapest XVIII. kerületének önkormányzatán kívül a TeAMHub egyik alapítója, a BURST Nonprofit Kft. is részt vesz, akik közösen ötletelnek a kerület kihívásaira legadekvátabb választ adó természetalapú megoldásokon. Az ötletelés eredményeként két fő vonal bontakozott ki: egyrészt csapadékmegtartás a közterületeken, másrészt a lakosság ösztönzése, hogy magánkertjeiket is ebben a szemléletben alakítsák ki és -át. A projektben megvalósuló tevékenységekről a BURST szakértőjét, Kozák Balázst kérdeztük.
“Budapest XVIII. kerületének leginkább a városklímával és a hirtelen lezúduló csapadékmennyiséggel van problémája. A közös munka során az derült ki, hogy a felmerülő problémákra a közterületeken és magánterületeken létesített esőkertek tudnak megoldást kínálni. Az esőkert maga nemzetközi szinten nem nagy újdonság, az innovatív és merész szempont a magánkertek megcélzása. Egészen a közelmúltig nem volt szó a magántulajdonról szabályozás szinten, hiszen annak tiszteletben tartása nyugati kultúránkban létfontosságú. Most azonban egy új diskurzus van kialakulóban arról, hogy az önkormányzatnak a közjó érdekében igenis szükséges valamilyen mértékben beleszólni a magántulajdonban lévő zöldfelületek használatába - Budapest XVIII. kerülete első körben a szabályozások helyett társadalmi párbeszéddel és szemléletformálással igyekszik befolyásolni a kerttulajdonosokat.”
Esőkert és kavicsgyepes burkolat a Tomory Lajos Múzeumnál
A projekt közterületi beavatkozása a Tomory Lajos Múzeum környékén történt, amely a kerület központi részén helyezkedik el: a panelekből álló Havanna-lakótelep és a kertvárosi övezet határán, a parkos Bókay-kert szomszédságában. Az 34 m2-es esőkert funkciója a heves esőzésekkor a Bókay-kertből a kertkapun át bezúduló esővíz felfogása, helyben a talajba szikkasztása, hosszú távon biztosítva a nedvességet a növényzet számára.
A kerület egy tanulási és finomhangolási folyamat részeként értékeli az első esőkertet, később a megfelelő számú esőkerttel kezelhető méretűre csökkenhetnének a csapadékvíz problémák a kerületben. Az extrém csapadékesemények kezelése mellett ezek a kertek kánikulában hűtik a környezetüket a párologtatásuk által.
A kerület törekvése a technikai megvalósításon felül a módszerek hatékony kommunikációja is a lakosság felé érzékenyítése céljából, ezenkívül a tervezés folyamatába is igyekeztek bevonni a lakosságot - ahogy erről Balázs is beszámol:
“Egy minden elemében részvételi tervezési folyamatot nagyon nehéz megvalósítani az önkormányzatnak, hiszen rendkívül hosszú és nagyfokú rugalmasságot igényel, sok előre nem látható tényezőhöz kell útközben alkalmazkodni, ezek sok esetben lelassítják a folyamatot. Nehéz így tervezni, amikor határidőre kell megépíteni valamit. A 2023 októberben megvalósult esőkerthez először februárban tartottak egy lakossági workshopot, ahol tájékoztatták a megjelenteket a már elkészített tervekről, majd az esőkertekben beültetésre kerülő növényfajok kiválasztásában nyitották meg a diskurzust. A workshop érzékenyítést célzó eleme egy látványos demonstráció volt az esőkert és a sima parki zöldfelület víznyelő képességének összehasonlítására.”
Az esőkert maga 2023 októberében került átadásra, amihez kapcsolódóan nyílt napot is szervezett az önkormányzat, hogy a közösségi tervezési folyamat lezárásaként beszámoljon az eredményekről. Az átadási ünnepen egy brosúrát is bemutattak és elérhetővé tettek, ami a csapadék kezelésről tartalmazott gyakorlati információkat, kitérve azokra a lehetőségekre, amit a lakosok saját magánkertjeikben is megvalósíthatnak.
A Múzeum épülete melletti parkoló is átalakításra került TAM segítségével: az összetömörödött talajú parkolásra használt rész helyén öntözésmentes vagy alacsony öntözési igényű, extenzív fűmagkeverékkel borított, úgynevezett kavicsgyepes burkolatot alakítottak ki.
A kavicsgyep zöld, szivárgásaktív és rugalmas, 30-50 cm vastag zúzottkő rétegből kialakított ágyazat, amely az aszfalt vagy a beton térkő alternatívájaként használható a ritkábban használt parkolóhelyek esetében. Ellentétben a hagyományos burkolatokkal (aszfalt, beton), a kavicsgyep lehetővé teszi a csapadék egyenletes beszivárgását a talajba, és a kedvező mikroklimatikus hatása mellett a zöld felület látványa is kellemesebb. Mivel a növényi felületnek szüksége van fényre a növekedéshez, ideális lehet családi házaknál, ahol jellemzően napközben nem áll otthon az autó, vagy kisebb forgalmú közintézményeknél, ahol csak rövidebb időszakokban történik parkolás.
A Múzeum előtti területen a csapadékvíz-megtartás érdekében természetalapú megoldással 156 m2 szikkasztási (kavicsgyepes burkolatú) felületet alakítottak ki. Ezen felül összesen 53 m2 alacsony, talajtakaró cserjékkel beültetett zöldfelület is létesítésre került.
Fókuszban a lakossági érzékenyítés
A kerület törekvéseinek másik fontos része a lakosság érzékenyítése, ezenkívül szakmai és anyagi eszközökkel ösztönzése a magánkertek klímaadaptív átalakítása érdekében.
“A projekt célkitűzése 25 esőkert létesítése magánkertekben. A megvalósítást az önkormányzat saját cége: a Városgazda vállalta fel, a készülő tervek alapján ők kivitelezik majd a kerteket, tehát a tudás helyben fog maradni. A magánkertben létesülő esőkertekre egy pályázat keretében lehet majd jelentkezni - ennek a keretrendszerét és a pályázati feltételeket most dolgozza ki az önkormányzat, a pályázatot 2025-ben fogják majd kiírni. Az UPSURGE projekt 100%-ban finanszírozza a magánkerteket, így ez egy vonzó lehetőség lesz az emberek számára. A pályázat feltételei tartalmazni fogják, hogy a lakosok rendszeresen adjanak visszajelzést a kertekről, lehessen erről a médiában hírt adni, így tovább terjedhessen a jó példa.” - tudjuk meg Balázstól.
A TAM-szemlélet jövője a kerületben
2024 őszén felállt egy Szakmai Irányító Munkacsoport, amely széleskörű szakmai háttérrel rendelkező (tudomány/felsőoktatás, gazdaság, közszféra, civil szektor stb.) személyekből és lakosokból áll; ők tudásukkal és szempontrendszereikkel kiegészítve közösen formálják az UPSURGE projekt helyi és projekt-szintű tudását a természetalapú megoldásokkal kapcsolatban. Szakmai meglátásaikkal többek között részt vesznek a Budapest XVIII. kerületi demonstrációs mintaprojektek értékelésében, és javaslataik segítségével hozzájárulnak a természetalapú megoldásokkal kapcsolatos helyi, hazai és EU-s diskurzushoz, amely azok elterjedését célozza.
Balázs a projekt jövőbeli tevékenységeibe is beavat minket:
“A harmadik TAM beruházás egy fás szikkasztóárok lesz, amely Pestszentimrén egy 600-800 m hosszú utcaszakaszt fog szegélyezni. A fákkal való beültetés célja egy nagyon problémás területen a csapadékvisszatartás, kvázi az esőkert funkcióját betöltendő.
Hosszútávon, a projekten is túlmutatóan a kerület célja felállítani egy úgynevezett Place Lab-et, amely a bevezetett TAM-ok hatásait méri majd, és célzott információkkal látja el a lakosságot. A BURST és az UPSURGE projektben résztvevő városok - köztük Budapest XVIII. kerülete - közösen dolgozzák majd ki a területre szabott monitoring rendszert az egyes demonstrációs városokban. A tervezési folyamat eredményeként kialakuló szenzorrendszert a városok telepítik majd a projektzárás, vagyis 2025 augusztus előtt.”
A cikkben központi témaként szereplő Esőkertekről szóló tudásanyagunkat és a kecskeméti esőkert jó gyakorlatát az alábbi linkeken találják meg a kedves érdeklődők: Esőkertek Kecskeméten
Készítette: Kébel Nóra
interjúalany: Kozák Balázs