A városok környezeti problémáinak megoldásában egyre nagyobb szerephez jutnak az ún. természet-alapú megoldások, amelyek az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják. A természet-alapú megoldások főként városi zöldterületekhez kapcsolódnak, egyben kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események és természeti csapások miatti károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az egészséges és élhető városi környezet fenntartásához. Ugyanakkor napjainkban a városok beépítettsége nagy, a népsűrűség magas, ezért igazi kihívást jelent az egyébként is korlátozott erőforrásokkal rendelkező önkormányzatok számára, hogy a polgárok életminőségét zöldterületek biztosításával javítsák. Az UGB - Urban Green Belts (Városi zöldövezetek) projekt jó példaként szolgál arra, hogy milyen lehetséges megoldást kínálnak a “smart” vagyis intelligens irányítási rendszerek ezen helyzetekben.
Az elmúlt néhány évben Európa-szerte konszenzus alakult ki arról, hogy a helyi polgárok érdekében növelni kell a városi zöldterületek nagyságát. Ez az állítás azonban nem ad választ a szerepmegosztásra: kik legyenek felelősek e városi zöldterületek tervezéséért, létrehozásáért és fenntartásáért? Az Interreg Central program által támogatott UGB projekt válaszokat keresett a fenti kérdésre, kiemelten három szempontot vizsgálva: milyen információs és kommunikációs technológiák (IKT), közösségi részvételi megoldások, és intelligens irányítási gyakorlatok léteznek a témában?
A projekt problémafelvetése a következő volt: a polgárok szerint a városi zöldterületek kezelése de facto önkormányzati feladat. Az önkormányzatok viszont azt állítják, hogy nincsenek meg az erőforrások ahhoz, hogy ezt a felelősséget egyedül vállalják. A feladat azonban közös; a megoldás tehát az lehet, hogy innovatív módokat keresünk e felelősség megosztására. Az UGB projekt a fent említett három szempont mentén törekedett a lehetőségek feltárására, és ennek során arra a kulcsfontosságú következtetésre jutott, hogy az intelligens irányítás csak aktív közösségi részvétellel együtt működik, IKT-eszközök használatával megtámogatva. A közösség bevonása volt minden projekt partner számára a kulcs - más eszközökkel kiegészítve a lakosoknak a városi zöldterületek kezelésében való szerepvállalása hozta a legnagyobb hozzáadott értéket. Lássuk hát a projekt jó gyakorlatait!
A Gondnoksági Programot kísérleti jelleggel indította el a vezető partner, Budapest XII. kerülete. A magyar főváros legnagyobb erdei a kerületben találhatók, így nemcsak a helyiek, hanem a környékbeliek számára is a legkedveltebb sport- és szabadidős helyszín az. Ugyanakkor rengeteg informális közterületi zöldfelület is található itt, mint például gondozatlan zöldterületek, épületek közötti egyes fák, utcai zöldfelületek stb. A projekt ezekre az informális zöldterületekre koncentrált, bevonva a lakosságot azok fenntartásába. A program lehetővé teszi, hogy a polgárok hivatalosan, szerződéssel "örökbe fogadjanak" egy közterületi zöldfelületet, majd az önkormányzat zöldfelület kezelésért felelős részlegével, a Hegyvidéki Zöld Irodával együttműködve közösen gondoskodjanak róla. A kezdeményezést a zöldterületek alapos IKT alapú feltérképezése előzte meg, ami megkönnyítette a mindkét fél számára legmegfelelőbb terület megtalálását. A program tapasztalatai alapján az együttműködés akkor megy zökkenőmentesen, ha a lakosok maximális szabadságot, de egyben felelősséget is kapnak. Az UGB három évvel ezelőtt, 2019 májusában ért véget, de a Gondnoksági Program azóta is fut, hogy zöldebbé és szebbé tegye Budapestnek ezt a részét. Sőt, az Önkormányzat egy nemrég indított URBACT-projekten keresztül folytatta a témát: a Health&Greenspace azt vizsgálja, hogy a polgárok egészségét és jólétét hogyan lehet a legjobban ösztönözni a korszerűsített zöldinfrastruktúra-tervezéssel, erős közösségi bevonással.
Egy másik kísérleti projektet a szlovéniai Mariborban hajtottak végre. Itt a kihívást az jelentette, hogy a helyieket bevonják a beruházások szempontjából alacsony prioritású, elhagyatott területek újjáélesztésébe. A regionális fejlesztési ügynökség egy sor intézkedést hajtott végre az egyeztetéseken és öntevékenységen alapuló részvétel előmozdítása érdekében. Az intézkedések eredményeképpen létrehoztak egy Közösségi Egyeztetési Közgyűlést, ahol feladatokat osztottak ki és megkezdték az akciótervezést. Elkészült egy koncepcionális tervdokumentum, amelyet bemutattak az érdekelteknek, az önkormányzat pedig a kísérleti terület revitalizálása és fenntartása érdekében végrehajtotta azt. Ez a kísérleti projekt megmutatta, hogy a kézzelfogható eredmények és az azonnali cselekvés fenntarthatja a helyiek részvételi hajlandóságát.
A lengyelországi Krakkóban is a polgárok mozgósítása állt a középpontban: a Witkowice-i Zöld “élő laboratórium” projektet valósították meg, amelynek célja az elhagyott witkowicei erdő újjáélesztése és annak a város szabadidős területeibe való visszaintegrálása volt. Az embereket játékosításon és több generáció bevonásán alapuló megközelítéssel érték el. Az iskolákban meghirdettek egy rajzpályázatot "Az én Witkowicei erdőm" címmel, a területen pikniket szerveztek közösségi eseményekkel, és még egy tanulmányi sétát is levezettek. A pikniken szó esett arról, milyen ötletei vannak a jelenlévőknek a terület fejlesztése érdekében, amit kisebb infrastrukturális fejlesztések követtek, mint például kültéri bútorok és egy híd. Egy részvételi költségvetési folyamatot is elindítottak, aminek keretén belül egy új játszótér fog felépülni, a lakosság szavazatai alapján. Ezek az eredmények meggyőzték az Önkormányzatot, hogy érdemes befektetni az erdőbe, így döntés született az erdő területének további bővítéséről: 5 év alatt 15 hektárról 120 hektárra tervezik azt növelni.
A fenti kezdeményezésekről további részletek a “Hogyan kezeljük zöldfelületeinket? - Innovatív megközelítés a hatékony zöldfelület menedzsmenthez” című kiadványban találhatók.
Ez a cikk Szuppinger Péterrel, a BURSTGroup környezetvédelmi szakértőjével együttműködve készült. A cikk eredetileg a BURST Magazinban jelent meg angol nyelven, 2020. novemberében.
- Log in to post comments
