A projektterület jellemzése:
Ruzsa Csongrád-Csanád megyében fekszik a Duna-Tisza-közi Homokhátságon. Közigazgatási területe 8.468 hektár. A lakossága 2348 fő, melynek fele külterületen szétszórt tanyákon él. A táj vegetációja erdőssztyepp volt, az egykori vizes élőhelyek javarészt eltűntek. A földhasználatra a sok vizet igénylő zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Ruzsa Magyarország legszárazabb vidékén, a legmagasabb átlaghőmérsékleti zónában található, az előrejelzések szerint a nyarak egyre forróbbak lesznek. Csapadék tekintetében a település a legalacsonyabb évi átlag csapadékmennyiségű, 525-550 mm zónában található, az éghajlati vízhiány magas. Ruzsa területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából „érzékeny” területnek számít. Túlzás nélkül állítható, hogy itt minden vízcsepp kincset ér, meg kell tartani.
Slideshow:
Célkitűzés:
A kevés csapadék és a magas nyári középhőmérséklet miatt Ruzsát gyakran sújtja aszály, melynek gyakorisága és mértéke egyre nő. Tulajdonképpen egy félsivatagos területen fekszik, ahol a talajvízszint folyamatosan süllyed, a belvízelvezető csatornák az év nagy részében szárazak. A cél az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás “eldobott”/”használt” szürkevíz-visszatartással.
Tevékenységek:
Belterületi Dózsa parki dekantvíz-tó: rekreáció, beszivárgás és helyi mikroklíma javítása
A Dózsa parkban olyan vizesélőhely kialakítása volt a cél, amely képes a távolabb elhelyezkedő helyi ivóvíztisztító-műben képződő, napi átlag 18 m3 dekantált vizet fogadni, tározni, majd elszikkasztani. A tó állandó nyílt vízfelületet képez, így nem csak a helybeni beszivárgást növeli, hanem párologtatás útján a helyi mikroklímát is szabályozza, ezáltal javítja a hőérzetet is. Annak érdekében, hogy a tó és a park rekreációs funkciók betöltésére is alkalmas legyen, kifejezetten fontos a tó jó vízminősége, esztétikája. A meglévő nádast nem pusztítja el, szerkezetileg diverz élőhelyet biztosít a vízi élővilágnak. Magas talajvízszint vagy belvízveszély esetén nem szaturálja tovább a talajt. Ezek megvalósítására a Dózsa park és az ivóvíztisztító mű között 610 fm nyomóvezeték és tolózáras osztóakna épült. A vezetéken a víz először egy 25 m3-es előülepítő medencébe érkezik, amelyből a tóba mindig csak az előző napi ülepítésből származó vízmennyiség kerül. Élőhelyi szempontból a változatosabb mederviszonyok kialakítása az előnyös, a tó legnagyobb vízmélysége (1,5 m) biztosítja a halak áttelelését. A kitermelt földet nem szállították el, hanem BMX-ezésre használható füves dombokat alakítottak ki belőle a parkban.
Külterületi tisztított kommunális szennyvíz szikkasztómeder kialakítása
A szennyvíztisztító telep mögött egy fóliázott meder és egy szikkasztó meder került kialakításra, és megépült a víz odavezetéséhez szükséges 51,25 fm gravitációs csatorna, valamint osztó-, tolózár- és fordítóakna. A két tó között egy 200 mm átmérőjű csőáteresz biztosítja az összeköttetést. Ha a tavak teljesen feltöltődnek, a tisztított szennyvíz automatikusan a Széksóstói-főcsatornába vezethető a régi útvonalon. A 135 m3 /nap átlagos tisztított szennyvíz hozammal számolva a rendelkezésre álló éves vízmennyiség 55.845 m3. A beszivárgás mellett nyáron a párolgás is jelentős, akár 10 mm/ nap is lehet, ami a tófelszínre vetítve naponta 8 m3.
Tiltók emelése a Honvéderdei csatornán: talajvíz és belvíz-visszatartás
A Honvéderdei csatornán a projekt keretében két vízvisszatartó műtárgyat helyeztek újra üzembe és egy kis zárást építettek 3 szelvényben. A jelenlegi és az ideiglenes vízelzáró műtárgyakkal kialakított három csatornaszakasz lehetővé teszi a nagyon ritkán megjelenő belvíz megtartását és beszivárogtatását a talajvíz-tartalékok visszatöltéséhez.
Potenciális hatások/előnyök:
Az éghajlatváltozás mérséklése
Ruzsán a Homokhátságra jellemző vízhiány és talajvízszint-csökkenés kezelése, valamint az éghajlatváltozásból fakadó sérülékenység csökkentése volt a cél a belvíz és a településen keletkező különböző hulladékvizek visszatartásával, melyek eddig elvezetésre kerültek a lecsapoló- és belvízelvezető csatornarendszeren keresztül. A fentiek érdekében két tavat alakítottak ki Ruzsán: egy belterületi dekantvíz-tavat (mely a helyi vízműből kifolyó kb. napi 10-20 m3 technológiai vizetből képes befogadni), amelynek rekreációs funkciókat is terveztek, és egy külterületi szennyvíztisztító tavat (mely a szennyvíztisztító telep kb. 150 m3/nap vizéből tud helyben megtartani). A dekantvíz-tavon az állandó vízpótlás miatt nem lehetséges a vízszint mérése, azonban a beszivárgó víztől függetlenül a talajvízszintek szinte folyamatosan csökkentek, a nyár során a pontszerűen elszikkasztott napi dekantvíz mennyiség (kb. 15 m3) sem tudta lelassítani a talajvízszint csökkenést. A külterületi szennyvíztisztító tó esetében a feltöltés után a fóliázott tó és a szikkasztó tó vízszintje kb. 35 cm-rel a befolyó cső felső pereme fölött állandósult. A talaj jellemzői miatt a beszivárgás elmarad a várakozástól, emiatt a tisztított szennyvíz nagyobb része az eredeti befogadóba, a Széksóstói-főcsatornába jut. A tavak vízminősége a dekantvíz és a szennyvíz minőségétől függ.
Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások
A projekt másodlagos célja vizes élőhelyek létrehozása a vízvisszatartó beavatkozások által, a belterületi dekantvíz-tavon és a külterületi szennyvíz-szikkasztó tavon. A tavak mezőgazdasági és belterületi környezetbe ékelődnek, ennek megfelelően zavarástűrő fajokból álló élővilág jelenlétére lehetett számítani a projekt elején és végén. Ezzel szemben foltszerűen a szennyvíztisztító és a Honvéderdei csatorna mentén természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek is megfigyelhetőek voltak.
A Dózsa parkban létrejött két új, jó állapotú víztér, míg a korábbi élőhelyek tekintetében nincs jelentős változás, a magas igénybevétel miatt jellegtelen üde gyepek maradtak. A Honvéderdei csatorna mellett sem földmunka, sem vízháztartásbeli változás nem történt, így a terület élőhelytérképe nem változott. Az árok menti mélyvonulat kissé szárazabbá vált, ami vélhetően a talajvíz további süllyedését jelzi. A tisztítottszennyvíz-visszatartó tónál a projekt alatt a korábban viszonylag fajgazdag és jó állapotú gyepes élőhelyek degradálódtak. A bolygatást jelentő munkák után az idő múlásával az élőhelyek javulására lehet számítani. Védett vagy ritka fajok nincsenek jelen a területen. A herpetofauna változásában pozitív tendencia volt megfigyelhető. 2018-19-ban csak a szennyvíztisztító közelében sikerült 6 hüllő és kétéltű fajt kimutatni. A projekt után a fajszám 8-ra emelkedett, a két új kétéltű faj, a kecskebéka és zöld varangy egyedeit a Dózsa parkban mutatták ki. Az új fajok megjelenése és a létrehozott vízterek gyors kolonizációja jól mutatja, hogy ezek a mesterségesen létrehozott vizesélőhelyek a homokhátságokon kifejezetten fontosak lehetnek a védett kétéltű és hüllő fajok megőrzésében.
Társadalmi hatások
A lakosság a projekt kezdetekor aggódott, a többség komplex megoldást szeretett volna a vízmegtartásra, mások pedig a tavak lehetséges negatív hatásaitól (pocsolyaszag, szúnyogok, balesetveszély) féltek. Később – köszönhetően a folyamatos tájékoztatásnak - a kezdeti ellenérzések elmúltak, az elkészült belterületi tónak már nagy a népszerűsége. Az önkormányzatnak a külterületi szennyvíz-tóra vonatkozóan is számos hasznosítási terve van, pl. a közeli földek öntözése. A szomszédos települések közül néhány településvezető kifejezetten érdeklődő, további együttműködésre nyitottá vált.
Pénzügyi és működési hatások
A projektben kialakított tavak fenntartását az önkormányzat valósítja meg. A belterületi tó esetében felmerült a környéken lakók bevonása, akik felajánlották segítségüket a park és a tó gondozásában. Éves fenntartási költség egyelőre nem állapítható meg pontosan (a tóhoz nem kellett még karbantartási szempontból hozzányúlni).
Az eredmény átvihetősége:
Magyarországon nincs korábbi példa a szürkevíz visszatartásán alapuló felszín alatti vízkészlet-visszapótlásra annak ellenére, hogy a jelenlegi szennyvíz- és ivóvízkezelési technológiákból megfelelő minőségű elfolyó víz keletkezik. A ruzsai beavatkozások során olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek felhasználják a szennyvíztisztító telepekről és az ivóvízkezelő folyamatból elfolyó vizekben rejtőző értéket, erőforrást.
Az ivóvíz előkezelési technológiája az ivóvízminőség-javító beruházásoknak köszönhetően elterjedtté vált az Alföldön, de az elfolyó vizet nem tartják meg és nem használják fel egyikben sem. A ruzsai tapasztalatokra építve fontos annak a felismerése, hogy a rendkívül vízhiányos régióknak érdemes megfontolni a szürkevíz visszatartását, mint helyi megoldást, erőforrás-felhasználást. A ruzsai beavatkozások másik lényeges eleme a természetes vízmegtartás önkormányzati tulajdonú csatornákban. A helyi önkormányzat és a földhasználók által közösen működtetett természetes vízmegtartó intézkedések jó gyakorlatul szolgálnak a mintegy 50 000 km hosszú magyarországi csatornahálózat esetében további alkalmazásra.
Tanulságok:
Érdekes tapasztalat, hogy a szennyvíz tó a feltöltést követően gyakorlatilag megtelt, és az elszikkadás a vártnál kevesebb. A jelentős napi utánpótlásnak köszönhetően vélhetően fóliázás nélkül is kialakult volna az állandó vízfelület. A tisztított szennyvíz nagyobb része továbbra is a főcsatornába kerül.
Az előzetes lakossági félelmek ellenére, azt tapasztalták, hog a szúnyogok nem szaporodtak el a létrejövő vizes területeken, a tavak körül. Ennek feltételezhető oka a természet maga volt: a tó kialakításával fokozatosan megjelentek a halak, békák, fecskék, melyek a szúnyogokat természetes módon gyérítették.
Finanszírozás:
Három különböző ciklusban, kicsit több mint két év alatt ment végbe a három beruházás. A dekantált víztározó összesen kb. 34 millió forintba, a tisztított szennyvíz-tó kb. 11 millió forintba, míg a Honvéd-erdei csatorna felújítása kb. 1 millió forintba került.
A projekt az Európai Unió LIFE programjának, valamint a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. Az EU 60% támogatást (kb. 1,5 millió EUR) biztosított, a fennmaradó 40% önerőből (1,1 millió EUR) 31,5%-ot a Belügyminisztérium, 8,5%-ot pedig az egyes társult kedvezményezetti partnerek biztosítottak a projekt megvalósítása érdekében.
Kapcsolattartók:
Sánta Gizella, polgármester (santagizella@gmail.com; ruzsa@ruzsa.hu)
Further information
- 11. Sustainable Cities and Communities
- 13. Climate Action