Bátya: A belterületi csapadékesemények kezelése többmedencés csapadékvíz táplálta vizes élőhelyen történő vízvisszatartással

Elevated view of the edge of a settlement next to a large water catchment pond and large, rectangular fields.

Area characterisation:

A projektterület jellemzése

Bátya község Bács-Kiskun megyében helyezkedik el a Duna bal partjától 2 km-re. Lakosainak száma 2013 fő, területe 3386 hektár. Az egykori ártér ma döntő részben ár-és belvíz-mentesített kultúrtáj. A környék jellegzetes felszínformái a lefűződött, elhagyott mederrészek és a lefolyástalan területek. A Duna szabályozás előtti árterén kialakított alluviális medrén jellemzőek az emberi tevékenység hatására formálódott kubikgödrök. A térség Magyarországon a legmelegebb övezetek közé sorolható, az évi középhőmérséklet 11-12 °C. A csapadék éves összege 365-920 mm között változik, sokévi átlagot tekintve 550-600 mm. A tervezési terület ökológiai folyosó. Az érintett terület a falu szélén lévő, önkormányzati tulajdonú terület.

Objective:

Célkitűzés

Bátya vízhiányos területen fekszik, a talajvízszint alakulását a Duna vízállása és a beszivárgás/párolgás határozza meg. A települést hőhullámok, aszályos időszakok, ezenkívül extrém csapadékesemények veszélyeztetik. A cél a fentiekhez való alkalmazkodás a csapadékgazdálkodás átalakításával.

Start/end date:

1 September 2017 - 1 December 2021

Images

Financing:

Finanszírozás

A Bátyán megvalósult fejlesztés a LIFE program által támogatott LIFE MICACC: „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” (LIFE16 CCA/HU/000115) című projekt keretében valósult meg. A beavatkozás két évet vett igénybe. A víztározó tervezése és engedélyeztetése kb. 2,5 millió forintba került, a kivitelezés ára kb. 42 millió forint volt.

A projekt az Európai Unió LIFE programjának, valamint a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. Az EU 60% támogatást (kb. 1,5 millió EUR) biztosított, a fennmaradó 40% önerőből (1,1 millió EUR) 31,5%-ot a Belügyminisztérium, 8,5%-ot pedig az egyes társult kedvezményezetti partnerek biztosítottak a projekt megvalósítása érdekében.

Potential impacts/benefits:

Potenciális hatások/előnyök

Az éghajlatváltozás mérséklése

A természetes záportározó létrehozásának eredményeképp a Bátyát érintő éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyek, mint az aszályhoz és a vízszűkösséghez, és az időszakos belterületi elöntésekhez kapcsolódó negatív hatások, csökkentek. A belterületi záporvíz befogadására alkalmas záportározó miatt az árvízvédelem megerősödött, valamint a hidrológiai ciklus viszonylagos kiegyensúlyozottsága is megfigyelhető. Vízhiányos időszakban a Sárközi I. főcsatornából nyomott rendszeren keresztül vízpótlásra is sor kerülhet, a záportározó által kiváltott kedvező mikroklimatikus és talajvízpótló hatás fenntartása miatt, valamint ökológiai és rekreációs célból. Az üzemelés során gyűjtött legfontosabb tapasztalat az, hogy a lassan lezajló csapadékesemények esetén a földmedrű csatornák miatt a csapadékvíz nagy része, illetve a felszíni vízpótlás egy része beszivárog a talajba, és nem éri el a tározó tavat.

Rendkívül száraz években a felszíni vízből történő pótlás nélkül a tó vízmérlege negatív. Folyamatos vízborítás nehezen tartható a mélytározó részen a jelenlegi vízgyűjtő terület (26,7 ha) használatával. Az intenzív, rövid idejű extrém csapadékok jellemzően nem generálnak nagy, hosszútávon visszatartható vízmennyiséget, a vízszint csökkenés mértékét a kipárolgás és a beszivárgás intenzitása befolyásolja. A visszatartható vízmennyiséget, ezek esetében a csapadékvíz-elvezető rendszer állapota és a beszivárgás intenzitása befolyásolja a lefolyás mértékét. Tervek szerint további csapadékvízgyűjtő hálózatok fognak kapcsolódni a tóhoz, és a vízgyűjtő közel négyszeresére nő, így a jövőben a bevezetett csapadékvíz mennyisége is nőni fog. A 2021-2022-ben tapasztalt csapadékhiányos időszak miatt a sekély tározó ezidáig szárazon maradt.

Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások

A természetes záportározó létrehozása során különös figyelmet kapott a biodiverzitás és a helyi ökoszisztéma szolgáltatások erősítése. A záporvíztározót ezért vizes élőhelyként alakították ki a korábban elhagyatott kubikgödörként létező területen. Továbbá 600 db, az élőhelynek megfelelő őshonos facsemetét (fekete nyár, fehér fűz, magyar kőris, vénic szil, enyves éger) ültettek a tó körül. A monitoring eredmények szerint az élőhelyek sokszínűsége javult, de természetességük csökkent. A beavatkozások nyomán megjelent 5 új élőhely, a terület mozaikosabbá vált. Az invazív halfajok eltűnése hozzá fog járulni a mért vízminőség javulásához is.

Az oxigénháztartási mutatók szempontjából a tározó vízminősége gyenge/rossz, szervesanyag terhelés jelenlétére utal, de az oldott oxigén koncentráció kiváló volt.

Társadalmi hatások

A helyi társadalomban a projekt fogadtatása változatos, de többségében pozitívnak mondható. A helyi lakosok örömmel fogadták a záportározó tó partján kialakított rekreációs lehetőségeket, gyakran mennek ki pihenni, feltöltődni a tó mellé. A vadászok pedig örültek a vízmegtartás javulása következtében újra megjelenő nagyvadaknak. A környező települések szívesen átvennék a Bátyán létrehozott megoldásokat. Kiemelhető, hogy a projekt pilot jellegének köszönhetően a települési önkormányzat sikeresen bővítette kapcsolatait, főképp belföldön.

Pénzügyi és működési hatások

A tározó az ökológiai szempontú kialakításnak köszönhetően hosszútávon önfenntartó rendszerként működik majd a tervek szerint, így a nyílt vízű medence rész az esetleges vízpótlásokon túl nem igényel különösebb fenntartást. A többcélú funkció miatt ugyanakkor a tó rekreációs célokat szolgáló környezete folyamatos és gondos fenntartást igényel (fűnyírás, fák gondozása stb.). A természetes vízmegtartó megoldások évi fenntartási költsége kb. 1-1,5 millió forint.

Actions:

Tevékenységek

Záportározó tó: vízmegtartás, vizes élőhely létrehozása, rekreáció

A koncepció középpontjában Bátya külterületén található felhagyott anyagnyerőhely vizes élőhelyként történő helyreállításra áll. A vizenyős, de eredetileg nyílt vízfelülettel nem rendelkező kubikgödörben kialakított záportározó tóba a belterület nyugati részéről összegyűjtött csapadékvíz a meglévő csatornahálózaton keresztül jut a tóba. Vízhiányos időszakban a Sárközi I. főcsatornából nyomott rendszeren keresztül vízpótlásra is sor kerülhet, a záportározó által kiváltott kedvező mikroklimatikus és talajvízpótló hatás fenntartása miatt, valamint ökológiai és rekreációs célból.

A műszaki megvalósítás során szabálytalan, két medencéből álló, váltakozó fenékmorfológiai és partvonalú kialakítású rendszerként változatos élőhely és ehhez kapcsolódó diverz ökoszisztémák kialakulása volt a cél. Továbbá 600 db, az élőhelynek megfelelő őshonos facsemetét (fekete nyár, fehér fűz, magyar kőris, vénic szil, enyves éger) ültettek el – szemléletformáló akció keretében, helyi óvodásokkal, kisiskolásokkal, illetve a polgárőrség és az önkormányzat munkatársaival közösen - a tó körül.

A tározó medermorfológiája, rézsűje és partvonala az ökológiai szempontú javaslatokat és a rekreációs célú használat szempontjait is figyelembe véve valósult meg. A tározótér és a kapcsolódó műszaki létesítmények kivitelezésén túl rekreációs célú elemek (rönkbútor, faburkolatú járda, víziállás, stég) is kialakításra kerültek.

Transferability of result:

Az eredmény átvihetősége

Számos település szélén vagy külterületén vannak hasonló kubikgödrök, vagy olyan felhagyott mélyfekvésű területek, amelyek kevésbé értékesek, nem tartanak karban, és rendszerint csak az illegális hulladék lerakására “használja” a lakosság. A Bátyán megvalósított megoldás olyan gyakorlati mintaként szolgál, mely kiválóan alkalmazható más, hasonló vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatoknak kitett régiókban lévő településeken, a helyi adottságoknak megfelelően átültetve.

Lessons learnt:

Tanulságok

A tó párolgás útján hűti közvetlen környezetét, így óvja a hőségtől a környéken élő élőlényeket, a kilátogató lakosokat; egyszerre nyújt izgalmas teret az embereknek és az állat- és növényvilágnak. Ez a kisléptékű, költséghatékony megoldás tükrözi a társadalom és a természet harmonikus együttélését.

Organisations:

Szervezetek

A LIFE MICACC projekt a Belügyminisztérium vezetésével (mint Koordináló Kedvezményezett) valósult meg. A projektben további partnerek voltak: a Klímabarát Települések Szövetsége, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a WWF Magyarország Alapítvány, a Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft., valamint Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu, Ruzsa, Tiszatarján települések önkormányzatai.