Area characterisation:
A városi farm helyszíne egy meredekebb lejtésű, kertvárosias peremterület, ahol több, korábban zártkertekként használt telek összevonásával hozták létre az első ütem mintegy 3000 m²-es mintaterületét.
A terület kiválasztásánál fontos szempont volt a későbbi bővíthetőség, valamint az, hogy az alapinfrastruktúra fejlesztése, így a megközelíthetőség és a vízellátás hosszabb távú biztosítása, fokozatosan megvalósítható legyen.
Korábban a területet hosszú ideig nem gondozták, a termőréteget az erózió és a lejtős domborzat kedvezőtlenül érintette, invazív fás szárú növények és spontán cserjésedés jelent meg, miközben értékes, honos fajok és régi gyümölcsfák is fennmaradtak.
A talajvizsgálatok alapján a terület alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, ugyanakkor a vízmegtartó képesség, a lejtésviszonyok és a feltárás módja különös figyelmet igényeltek a tervezés során.
A tulajdonjog egységesen önkormányzati, ami elősegítette a közösségi célú hasznosítást és a természetalapú fejlesztések ütemezett bővítését.
Objective:
Egy olyan, természetalapú, közösségi városi farm létrehozása Csúcshegyen, amely fenntartható földhasználati modellt kínál a városperemi, leromlott állapotú zöldterületek megújítására, erősíti a helyi élelmiszertermesztést, és mintaprojektként szolgálhat más európai városok számára is:
- A fenntartható urbanizáció fokozása
- Az ökoszisztémák és funkcióik helyreállítása
- Az éghajlatváltozás mérséklésének fejlesztése
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fejlesztése
- A kockázatkezelés és az ellenálló képesség javítása
Financing:
A projekt beruházási költsége - ideértve a kapcsolódó előkészítési és közösségépítési, szemléletformáló és projektmenedzsment tevékenységeket is - mintegy 177 millió Ft, amelynek finanszírozása az Interreg Central Europe CoFarm4Cities projekt keretében valósult meg, 80 % uniós, 15 % állami és 5 % önkormányzati forrásból.
A műszaki megvalósítás költsége bruttó 96 millió Ft.
A működés finanszírozásában a tagdíjak, a közösségi programok és az önkormányzati támogatás kombinációja jelenik meg.
Potential impacts/benefits:
Környezeti hatások
A projekt növeli a biodiverzitást egy korábban leromlott állapotú, részben invazív fajokkal terhelt területen, őshonos fajokra épülő ültetésekkel, a talajéletet támogató komposztálással és környezettudatos, permakultúrás gazdálkodással.
A talaj vízmegtartó képességének javítása, az esővíz helyben tartása, a talajmozgatás minimalizálása és a burkolt felületek korlátozása hozzájárul a klímaadaptációhoz és a lejtős terület eróziójának mérsékléséhez.
Társadalmi hatások
A farm új találkozási és tanulási térként működik, ahol különböző korosztályú és hátterű lakosok közösen gazdálkodnak, ezzel csökkentve a társadalmi elszigeteltséget és erősítve a kapcsolódási lehetőségeket. A permakultúrás képzések, gyerekprogramok és nyitott rendezvények révén a projekt szemléletformáló szerepet tölt be a klímaváltozás, a talajvédelem és a környezettudatos élelmiszertermelés kérdéseiben.
Gazdasági és kormányzási hatások
A farm a háztartások számára lehetőséget kínál egészséges, helyben termelt, környezetbarát módon előállított élelmiszer megtermelésére, miközben hozzájárulhat a terület fenntartásának hosszú távú, közösségi alapú megszervezéséhez. A projekt egyik sajátossága, hogy a hagyományos közösségi kerteknél jóval nagyobb parcellákkal dolgozik, így a kertművelés nemcsak rekreációs tevékenységként, hanem nagyobb idő- és energia-befektetéssel önellátási lehetőségként is értelmezhető.
Actions:
A projekt első szakaszában átfogó elemzés és az alapvető infrastruktúra előkészítése zajlott: talajvizsgálatok, ökológiai felmérések és eróziós elemzések segítették a CoFarm4Cities partnerség keretében kidolgozott földhasználati modell véglegesítését. Ezzel párhuzamosan széles körű lakossági bevonás valósult meg: igényfelmérések, fórumok, tudásmegosztó előadások és hallgatói ötletpályázatok biztosították, hogy a közösségi parcellák a helyi igényekre reflektáljanak.
A fizikai megvalósítás során a terület rendezése, beleértve a hulladék fenntartható újrahasznosítását és a minimális beavatkozással járó tereprendezést, az önkormányzat és a közösség összefogásával történt. A farmon övárkos rendszerű és szintbeni ágyások jöttek létre; a 30-60 m²-es parcellaméret a hagyományos közösségi kerteknél nagyobb léptéket biztosít, így alkalmas a kertművelés mellett érdemibb önellátási törekvésekre is. A területen körkörös gazdálkodást támogató komposztáló rendszer, szerszámtároló, kerti vízvételi pontok, valamint közösségi és szaniter funkciókat ellátó épület létesült.
A vízgazdálkodást esővízgyűjtés, vízmegtartó megoldások és permakultúrás talajkímélő művelés segíti, amelyek a szárazodó klímához való alkalmazkodást támogatják. A jövőbeli tervek között szerepel az esővízgyűjtő rendszer további fejlesztése a vízmegtartó kapacitás növelése érdekében.
Kiemelt hangsúlyt kapott a közösségépítés és a tudásátadás: permakultúrás képzések, közös kerttervezési alkalmak és nemzetközi találkozók erősítették a farm társadalmi beágyazottságát. Az üzemeltetést a parcellabérlőkből alakult Csúcs-Kert Egyesület végzi, amely a kertvezető szakértővel és az önkormányzattal együttműködve felel a mindennapi működésért. A jövőbeni tervek között szerepel egy hibrid modell bevezetése, amelyben a magánszemélyek mellett helyi szervezetek is részt vesznek a terület közös hasznosításában.
Az alábbi természetalapú tevékenységek valósultak meg:
- Városrehabilitáció természetalapú megoldásokkal
- Természetalapú megoldások a városi jólét javítására
- Többfunkciós természetalapú vízgyűjtő-gazdálkodás és ökoszisztéma-helyreállítás
- Természetalapú megoldások az anyag és az energia fenntartható felhasználásának növelésére
- Természetalapú megoldások és az ökoszisztémák értéke
Transferability of result:
A modell olyan városokban alkalmazható jól, ahol rendelkezésre áll nagyobb, egyben kezelhető városperemi terület, és van intézményi szereplő, amely a terület hosszú távú használatát koordinálni tudja. Különösen fontos a természetalapú megoldások melletti erős politikai elköteleződés, mert ez teremti meg a szükséges fejlesztési és működtetési kereteket. A modell ott lehet igazán működőképes, ahol a helyi közösség is nyitott a közös használatra és fenntartásra.
Lessons learnt:
A projekt megmutatta, hogy a permakultúrás és természetalapú szemléletet már a tervezés elején érdemes integrálni. Az is kiderült, hogy a közösségépítés legalább olyan fontos, mint az infrastruktúra kiépítése. Továbbá meghatározó szempontoknak bizonyultak a városi farm fenntartása során a tudatos erőforrás-tervezés, folyamatos közösségszervezés és szakmai koordináció (kertvezetés), valamint hosszú távú önkormányzati elköteleződés.
Organisations:
Vezető partner / megvalósító: Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Szakmai megvalósító és koordináló szervezet: Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft.
Nemzetközi projektpartnerek (CoFarm4Cities): City of Zagreb; City of Turin; KAIROS Consortium of Social Cooperatives; Municipality of Krakow; City of Ljubljana; Institute for Circular Economy; Óbudai Egyetem; Association DOVES - FEE Slovenia.
Design team:
A városi farm koncepciójának és földhasználati modelljének kidolgozásában önkormányzati szakemberek, tájépítészek, környezetmérnökök és permakultúra-szakértők vettek részt, a CoFarm4Cities nemzetközi partnereivel együttműködésben. A helyszín talajtani, vízgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálatai szakmai alapot adtak a beavatkozások megtervezéséhez. A közösségi terek és bejárati zónák kialakításánál egyetemi hallgatói ötletpályázat eredményeit is beépítették, így a tervezés közös tanulási folyamattá vált.
Benchmark elemzés, forgatókönyvek elemzése, gazdálkodási-urbanisztikai vizsgálat: Spatialist Magyar Területfejlesztési Tervező és Kutató Iroda Kft. – Szkordilisz Flóra, Kósa Emőke
Piackutatás, keresletelemzés: ESSRG Nonprofit Kft.
Tájépítész tervező: Florabone Kft. - Szalay-Szakály Zsuzsanna
Közműtervező: Tender Terv Kft.
Permakultúra szakértő / közösségszervező / kertvezető: Lőrincz István
Talajvizsgálat: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Magyar Talajtani Társaság
Zoológiai vizsgálat: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Contacts:
Név: Dr. Horváth Dániel
Szervezet: Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft.
Pozíció: vezető projektmenedzser
Név: Guti András
Szervezet: Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft.
Pozíció: projektmenedzser, Városi Farm Program
Általános elérhetőség:
Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. | info@obvf.hu | +36 1 244 8225 | 1033 Budapest, Mozaik u. 7.
Awards:
A Csúcshegyi Városi Farm 2025-ben az Európa Zöld Városa Díj hazai megmérettetésén 3. helyezést ért el.
Az elismerés az innovatív szemléletet, a közösségi hasznosságot és a biodiverzitás megőrzésére irányuló törekvéseket is visszaigazolja.
A Csúcshegyi Városi Farm Budapest III. kerületének peremén, Csúcshegyen valósult meg egy korábban funkcióját vesztett, elhanyagolt hobbikertes területen, az Interreg Central Europe CoFarm4Cities projekt keretében.
A projekt célja egy természetalapú, körkörös gazdálkodási elvekre épülő városi farm létrehozása volt, amely erősíti a helyi közösségeket, hozzájárul a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerhez, és új modellt kínál a városperemi területek közösségi hasznosítására.
A több mint 3000 m²-es területen övárkos és szintbeni ágyások, közösségi komposztáló, esővízgyűjtés, közösségi épület és permakultúrás szemléletű, környezetbarát gazdálkodás támogatja az egészséges, helyben termelt élelmiszer előállítását és a klímaadaptációt.
A farm működtetését a parcellabérlőkből alakult Csúcs-Kert Egyesület látja el, önkormányzati szakmai és infrastrukturális támogatással, így a projekt a közszféra és a civil közösség szoros együttműködésére épül.
