A talajélet biológiai sokszínűségének növelése és a fenntartható vidéki élet népszerűsítése biointenzív zöldségtermesztés keretében a Pallagvölgyi Biokertben

A projektterület jellemzése

A jelenleg 5500 négyzetméteren működő Pallagvölgyi Biokert a Börzsönyben, Kóspallag határában, közvetlenül az óvoda mögött található. A 2021-es szezonban elindult gazdaság egy meglehetősen heterogén területen működik: egyik része egy felhagyott gyep, ahol korábban legeltettek, a másik részén volt talajművelés is. A kert egyik fele egy domboldalban helyezkedik el, míg alsó része már sík, ahol a talaj is jobb adottságú. Bár a Pallagvölgyi Biokert nem minősített ökológiai gazdaság, igazából az itt zajló munka több, mint bio. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek teljes mértékben megfelel a kert: a növényvédelemben semmilyen szintetikus anyagot nem használnak, az ún. bio tiltólistát betartják, még az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett, de vitatott növényvédőszereket (pl. réz) is próbálják kiváltani, elsősorban mikrobiológiai szerekkel. A gazdálkodásban a talaj tápanyag utánpótlásának, a növényerősítésnek, a közösségépítésnek és az átláthatóságnak van a legnagyobb szerepe.

Célkitűzés

A Kóspallagon működő Pallagvölgyi Biokert alapvető célja az, hogy jó minőségű és vegyszermentes zöldséget termesszen oly módon, hogy egyúttal széleskörű kommunikációs és figyelemfelhívó tevékenység révén a gazdaság által magáénak vallott, talajkímélő, a talajélet sokszínűségét éltető gazdálkodási mód minél több emberhez eljusson. A gazdaság megalapítása során mindemellett fontos szempont volt a vidéki megélhetés és az élelmiszer önrendelkezés népszerűsítése, a települési zöldhulladék-elhelyezés országos problémájára való helyi megoldás kialakítása, valamint a helyi ökológiai tudás serkentése is. Az ökológiai fenntarthatóság mellett a Pallagvölgyi Biokert társadalmi missziója annak kommunikációja, hogy lényegében minden településen szükség volna egy hasonló elveken működő gazdaságra.

Finanszírozás:

A Pallagvölgyi Biokert, mint őstermelők szövetsége saját erőből finanszírozza tevékenységét.

Potenciális hatások/előnyök

Az ökológiai válság kapcsán méltatlanul kevés szó esik annak egyik legkritikusabb eleméről, a talajok és a talajélet globális léptékű pusztulásáról, valamint ezzel szoros összefüggésben a mezőgazdaság paradigmaváltásának, mint megoldásnak a kérdéséről. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint az aszályok, a forróság és a vízhiány az évszázad végére a termőterületek harmadán lehetetleníti el a termelést globálisan. A talajnedvesség az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben az elmúlt évtizedekben, de a talaj eróziója és minőségének romlása is drámai, amelyet egyre nagyobb arányú műtrágyázással lehet – egy ideig – ellensúlyozni. Mindeközben egyre több embert kell(ene) élelemmel ellátni…

Sok szakértő szerint jelenleg az utolsó pillanatban vagyunk, a mezőgazdaság paradigmaváltása elkerülhetetlen. Maga a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) is úgy fogalmaz, hogy a mezőgazdaság a legfontosabb kérdés és egyben lehetőség a természetalapú megoldások terén. Ugyanis a fenti, erősen negatív trendek egyik fő oka a nagyüzemi művelési technológia környezetpusztítása. A vegyszerek használata és a biológiai értelemben sivatagnak számító mezőgazdasági táj kialakítása mellett ide tartozik az ún. eketalpréteg, a felszín alatt kb. 20-30 centiméterrel található tömör vízzáró réteg kialakítása, amely jelentős mértékben meggátolja a víz mélybe való leszivárgását. Továbbá a mélyszántás megöli a talajban található hihetetlen biológiai sokszínűséget, valamint az ennek hatására kialakuló humuszt is, a szántás során pedig rengeteg szén-dioxid is a légkörbe kerül. A művelési technológiák radikális átalakítása, az ún. talajkímélő mezőgazdaság térnyerése tehát megoldást jelentene a mezőgazdaságot sújtó nagy problémákra (aszály, belvíz, erózió, a tápanyagértékek csökkenése), de klímavédelmi hatása is döbbenetesen nagy. Hasonlóan az ország pár más, hasonló elveken működő helyi gazdaságához, a Pallagvölgyi Biokert helyi léptékben ad hatékony választ a fenti kihívásokra, úgy, hogy közben egyik legfontosabb küldetése a vidéki megélhetés népszerűsítése.

További fontos hatás Kóspallagon az is, hogy a zöldhulladék elhelyezésének országos problémáját itt részben megoldják, a település zöldhulladékának mintegy negyedét használja fel a gazdaság. De a települési léptékű fenntarthatósághoz járul hozzá az is, hogy a Kóspallagon élő lótartótól, vagy éppen a közösségi állattartásból származó szervestrágya is felhasználásra kerül.

A gazdaságot létrehozó gazdálkodók elkötelezettsége fontos szerepet játszik az oktatás és a szemléletformálás területén. Amellett, hogy ez egy nyitott gazdaság, az értékesítésben részt vevő fogyasztók bármikor megnézhetik a növekvő terményeket, s rendszeresen részt vehetnek nyílt napokon is, a gazdaság más platformokon is igyekszik népszerűsíteni az általa vallott ökológiai és társadalmi értékeket, többek között megtalálhatók a Tudatos Vásárlók Egyesülete által működtetett, a közösségi mezőgazdaság keretében működő gazdákat összefogó honlapon is. A társadalmi hatás érdekében a gazdaság együttműködik az önkormányzattal is. Korábban dolgoztak közmunkások is a gazdaságban, mára önállósodtak, és a zöldségtermesztés mellett alapvetően a feldolgozásra koncentrálnak (közösségi feldolgozóüzem kialakítása van folyamatban).

Tevékenységek

Az eredetileg öt, ökológiai gazdálkodási mérnök, vagy egyéb más szakirányú végzettséggel rendelkező szakember által életre hívott Pallagvölgyi Biokert otthona azért Kóspallag, mert az egyik alapító, nem mellesleg a Permakultúra Egyesület alapító tagja, Szilágyi Alfréd 2000 óta lakik a településen, egyetemi barátai pedig miatta költöztek a településre. „Egyértelmű volt, hogy egyénileg nem tudunk egy ilyen gazdaságot létrehozni, így bár mindannyian őstermelők vagyunk, a gyakorlatban szövetkezetként működünk, mindent együtt csinálunk” – villantja fel Frédi sikerük egyik sarokkövét.

A Pallagvölgyi Biokert friss zöldségek termesztésével és értékesítésével foglalkozik, szoros együttműködésben a településsel. Csak és kizárólag „dobozos”, azaz a közösség által támogatott rendszerben értékesíti terményeit, az alapítók együtt is működnek az ilyen típusú kezdeményezéseket országosan összefogó Tudatos Vásárlók Egyesületével. A Dunakanyarban működő előfizetéses rendszerben jelenleg mintegy 70-80 család vesz részt.

A szezonálisan 40-60 zöldségfélét termesztő gazdaság ún. biointenzív módon működik, minimális talajbolygatással, a gépi talajművelés teljes mellőzésével, magas szervesanyag-bevitellel, továbbá a fenntarthatóság társadalmi aspektusait is messzemenőkig figyelembe véve. A rendszerben a legfontosabb a talaj és a talajélet minősége, és ezen a ponton kapcsolódik a gazdaság a természetalapú megoldásokhoz. „Akkor nyúlunk hozzá a talajhoz, amikor az a legoptimálisabb, a tápanyagutánpótlás viszont óriási szerepet kap: mi a talajt éltetjük, nem a növényt, mert ha élő a talaj, akkor a növény is élő lesz. Talajforgatás nincs, ásóvillánk van, illetve egy ún. csillagkapával lazítjuk meg a felső 5 cm-es réteget tavasszal” – mondja Alfréd. „A talaj számunka nem csupán egy közeg, amelybe beteszed a növényt, raksz hozzá műtrágyát, aztán a végén kiveszed a termést. A mi gazdaságunk igazából egy „bioreaktor”, de legalábbis biomassza alapú mezőgazdaság: nagyon sok természetes erőforrást (szerves trágyát, zöldhulladékot) teszünk bele a talajba, hogy élővé tegyük azt, továbbá nagyon sok élő munkát is hozzáadunk.”

A fenntarthatóság része az is, hogy a településen élő lótartótól, vagy éppen a közösségi állattartásból származó szervestrágyát, továbbá a település zöldhulladékának mintegy negyedét használja fel a gazdaság. De még az sem elég, legalábbis jelenleg, évente kb. 30 m³ komposztot is vásárolnak. Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos a takarónövények használata, illetve a mulcsolás (szalma, vágott fű) szerepe is.

A 90 cm széles és 10, vagy 15 méter hosszú szabadföldi ágyásokból jelenleg mintegy 200 található a gazdaságban, s általában két kultúra nő fel bennük egy évben. A közepes méretű fóliákban intenzívebb a művelés, hiszen ezekben három kultúra követi egymást (egy tavaszi vetés, a főnövény szeptemberig, s utána ismét egy gyorsabb növekedésű kultúra október végéig). Vannak mélymulccsal működő ágyások is: ezeket 2020 őszén alakították ki, s bár elvileg 10 év kell ahhoz optimális esetben, hogy a mélymulcsos területen igazán gazdag termőréteg alakuljon ki, már most nagyon jól látszik, hogy a mulcs alatt ott a „fekete arany”, a laza, humuszos föld. Ezekbe nagy tápanyagigényű növények (pl. paradicsom, tökfélék) palántái kerülnek jelenleg.

A műanyaghasználat jelenti az egyetlen kritikus pontját a gazdaságnak, hiszen nagyon sok a fekete, műanyag fólia a fő ellenségnek számító gyomok elleni (mechanikus) harc miatt, hiszen vegyszerezés nincs a területen. A fekete fóliák ősszel kerülnek lerakásra, s az idényben esetleg 2-3 hétig felváltva az egyes ágyásokon is megtalálhatók, ha éppen nincs bennük semmi. Ezen felül használnak még rovarhálót, illetve kora tavasszal és ősszel ún. fátyolfóliát, amely egy-két fokot képes temperálni.

A gazdaságot ma is alapvetően a négy alapító őstermelő viszi, néha családtagok és önkéntesek is besegítenek. A permakultúra elvei annyiban mindenképpen érvényesülnek, hogy egy nagyon tudatos tervezés van a gazdaság mögött, a munkatársak közötti együttműködés is nagyon tudatosan lett megtervezve, figyelembe véve, hogy kinek milyen a személyisége például. Ugyanakkor a permakultúrás kertre általában jellemző egyéb megoldások, például a fáknak és a bokroknak a termesztett növények melletti jelenléte nem jellemző. Ez egy termelő egység, ahol ugyanakkor nem csak a gazdasági szempont erős. Lévén, hogy ökológiai gazdálkodás témában több doktori munka is zajlik az őstermelő alapítók részéről, fontos a tudományos hozzáállás is a gazdaságban. „Az intenzív szervestrágya-bevitel miatt most például nagyon elszálltak a tápanyagok a területen, ezért növelnünk kellene a zöldhulladék inputját” – említi Frédi.

Az eredmény átvihetősége

A fent leírt egyértelmű ökológiai (talajélet sokszínűsége, vegyszermentes zöldség, zöldhulladék felhasználása) és társadalmi (fenntartható vidéki élet és az élelmiszer önrendelkezés népszerűsítése) előnyök egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy igazából majd’ minden településen kellene lennie egy ilyen gazdaságnak. Ugyanakkor a módszer más településre való átültetését sok tényező nehezíti.

Egyrészt szükség van a helyi beágyazottságra, az önkormányzat támogató szemléletére, s persze a fenntarthatóság szempontjából az is fontos, hogy van helyben állattartás. Másrészt nyilván szükség van egy alapvető gazdálkodási tudásra, de ennél fontosabb az, hogy a hasonló gazdaságok máshol az országban családi alapon működnek. A Pallagvölgyi Biokert gazdái tudatosan nem akartak alkalmazottat, közös felelősséget vállaltak és ez átszövi az egész működésüket. Ha valaki egy adott időszakban kevés fizikai munkát végez a gazdaságban, mert például kisgyerek van a családban, vagy PhD dolgozatot kell írni, attól még a felelőssége megmarad, a döntéshozatalban ugyanúgy részt vesz. E közösségi szemlélet működtetéséhez nagyon erős emberi kapcsolatokra van szükség.

Tanulságok

A természetalapú megoldások tekintetében egy hasonló, kisléptékű, de ugyanakkor a közösségi mezőgazdaság keretei között értékesítő gazdaságnak nagyon fontos szerepe van a talajkímélő mezőgazdasági módszerek népszerűsítésében és tudatosításában, hiszen erre mind helyben, a településen, mind a vásárlók körében lehetőség van. Napjaink gazdasági válsága, az ellátási láncok akadozása nemcsak abban segít, hogy egy hasonló gazdaság versenyképes legyen az áruházláncok polcain található zöldségek áraival szemben, de a fogyasztókban is segít tudatosítani azt, hogy valamit nagyon másképpen kellene csinálnunk a mezőgazdaság területén is. Márpedig a globális éghajlatváltozás és úgy általában az ökológiai válság egyre drámaibb módon „követeli” ezt.

Tervezőcsapat: 

Pallagvölgyi Biokert

Kapcsolattartók:

szilagyialfred@gmail.com