A projektterület jellemzése
Rákócziújfalu Magyarország Észak-Alföldi régiójában található. A község 1887 fő lakosú, területe 19,61 km2 .Az erdők és vízfelszínek aránya alacsony, a jellemző területhasználati mód a szántó, nagyon kevés természetközeli élőhely-folt maradt fenn. Rákócziújfalu az ország legaszályosabb és legmagasabb nyári átlaghőmérsékleti zónájában található, a következő 30 évben az átlaghőmérséklet emelkedés akár 1,5-2°C is lehet. Csapadék tekintetében a település a legalacsonyabb évi átlag csapadékmennyiségű zónában található, az évi csapadékmennyiség 520-550 mm, mely az előrejelzések szerint 2021-2050. között a ny
Slideshow:
Célkitűzés
A község a Tisza vízgyűjtő területén fekszik, rendkívül kitett az árvíz, a belvíz, az aszály, a hőhullámok és a heves esőzések kockázatának; ezen felül a terület a jövőben további melegedésre és szárazodásra számíthat. A projekt célja a természetközeli belvíz-visszatartás a szárazság mérsékléséért.
Tevékenységek
Belvízelvezető csatorna: medertározásra átalakítva
A Falusi nevű belvízelvezető csatorna, mely elsődleges funkcióját tekintve belvízcsatorna, korábban öntözővíz szállítására is alkalmas volt. A csatorna víztest besorolást nem kapott, de pangó vizű vízfolyásként kezelendő. Befogadója a Tisza folyó (311+870 fkm). A Falusi csatorna medertározásra alkalmassá tételére oly módon került sor, hogy a megfogott belvíz bekormányozható legyen az új tározóba. Emellett ezzel a megoldással lehetővé vált a Falusi csatornában az időszakosan megjelenő belvíz megtartása mintegy 1500 m hosszú szakaszon.
Belvíztározó tó: vízvisszatartás, biodiverzitás növelése
A medertározással párhuzamosan egy 5000 m2 bruttó területű, 4250 m2 nettó vízfelületű belvíztározó tó és a töltéséhez szükséges tiltós töltő-ürítő eszköz került kialakításra, melyen a tó töltésére a Falusi csatornán épült zsilip felvízi oldaláról van lehetőség. A tározó célja, hogy belvízhelyzet esetén befogadja és megőrizze a Falusi csatornában megjelenő belvizet, ezzel tehermentesítse a belvízrendszert, miközben nem engedi ezt a vízkészletet a Tiszába távozni. Ehelyett a megtartott (bel)víz helyben szikkad el a talajban, táplálva ezáltal a talajvíztartalékokat.
A tározó sekély, nem metsz a talajvíz szintje alá, így nem párologtatja és csapolja a felszín alatti vízkészletet, valamint a kialakításnál különös figyelemmel kísérték az élővilág áttelelését.
Potenciális hatások/előnyök
Az éghajlatváltozás mérséklése
Rákócziújfalun az aszály és a belvíz jelentette kettős veszély együttes kezelésére nyújt integrált, vízvisszatartáson alapuló megoldási irányt a projekt. A szezonálisan megjelenő vízfelesleg megtartása az aszálykockázatok mérséklése érdekében egy eredetileg belvízelvezetésre készült csatornamederben és egy új belvíztározó tóban történik, közvetlenül a település belterülete mellett. A hidrológiai ciklus fenntartásához közepes sikerrel járul hozzá a projekt, mivel a belvíztározó állandó vízfeltöltést igényel. Eredményképpen a szélsőséges időjárási körülményektől való védelem közepes, az átszellőzés és a párolgás jó; a tározó és a csatorna általánosságban hozzájárul a helyi klíma javításához.
Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások
Az aszály elleni védekezés mellett a fő célok egy új vizes élőhely kialakítása, új rekreációs, közösségi helyszín létesítése a település számára, a helyi mikroklíma javítása és a talajvízszint lokális megemelése voltak. A tó tervezésénél fontos volt, hogy egy természetközeli élőhely szülessen és benne egy jó természetességű, önszabályozó rendszer jöjjön létre. A patkó alakú víztest belső „íve” (Falusi csatorna felé eső oldala) kifejezetten az ökológiai igényeknek megfelelően lett kialakítva, ezzel elősegítve a nyílt víz, gyökerező hínár növények, nádas, és mocsári növényzet zónák megjelenését.
Mivel a beavatkozás Rákócziújfalun egy erősen degradált szántón történt, mind az élőhelyek száma, mind a természetességük emelkedett. A tó létrehozása, környezetének rendezése már rövid távon a kiindulási állapotnál nagyobb természetességet eredményezett. Kis foltokban megjelentek a potenciálisan kialakuló vízparti élőhelyek fontos karakterfajai, a nád és a széleslevelű gyékény. A tómeder természetessége minden bizonnyal tovább fog növekedni. A gyomok nagyrészt eltűntek, míg 19 új növényfaj jelent meg. Vízi makrogerinctelenek a tó helyén a beavatkozás előtt nem voltak jelen. Az új állóvízben összesen 19 taxon jelent meg, de a vízi növényzet kialakulása után valószínűleg több szervezet találja majd meg életfeltételeit a víztérben.
Társadalmi hatások
A tó külső (sportpálya felőli) oldala inkább a rekreációs célok elérését szolgálja. A lakosság érdeklődése az éghajlatváltozással és a projekttel kapcsolatban elég csekély volt a projekt elején, viszont lakossági aggályt, ellenvetést nem lehetett tapasztalni. A helyi horgászegyesület örömmel fogadta az ötletet, a vadásztársaság szintén támogató volt a projekt megvalósításával kapcsolatban. Az elkészült tározó tó népszerű rekreációs hely lett a helyi lakosok körében. A projekt nagyban hozzájárult a települési önkormányzat kapcsolatainak bővítéséhez, a résztvevők új ismeretekkel gazdagodtak.
Pénzügyi és működési hatások
Fenntartási feladatok várhatóan karbantartással, kaszálással kapcsolatban merülnek majd fel. A tó és környezetének fenntartását az önkormányzat évente egy elkülönített keretből tervezi. A folyamatos vagy eseti vízutánpótlásnak lehetnek költségei (pl. vízátemelési költségek).
Az eredmény átvihetősége
Hazánkban számos településen találhatók csatornák és természetes mélyedések, melyek képesek lennének befogadni a többletvizet (belvíz vagy esőzés idején). A rákócziújfalui mintamegoldás prototípusként szolgálhat olyan régióknak, ahol a mezőgazdaság nagy hatással van a vízkészletekre. Amennyiben ez a kis léptékű, vízmegtartási modell bevett jó gyakorlattá válna a térségben és számos érintett település alkalmazná, az hozzájárulna az éghajlati sérülékenység táji szinten való csökkentéséhez is.
Tanulságok
A csatorna és a tó vízminősége kiváló/jó, a tóban megjelentek új növényfajok, emelkedett a biodiverzitás. Mivel a tó párologtatás útján hűti a helyi klímát, így élhetőbbé teszi a települést, a helyiek rekreációs célokra is szívesen használják.
Finanszírozás
A LIFE MICACC projekten belül a Rákócziújfalun végzett beavatkozás egy évet vett igénybe. A vízmegtartó megoldás tervezése kb. 3,2 millió forintot vett igénybe, a kivitelezés ára kb. 42,5 millió forint volt.
A projekt az Európai Unió LIFE programjának, valamint a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. Az EU 60% támogatást (kb. 1,5 millió EUR) biztosított, a fennmaradó 40% önerőből (1,1 millió EUR) 31,5%-ot a Belügyminisztérium, 8,5%-ot pedig az egyes társult kedvezményezetti partnerek biztosítottak a projekt megvalósítása érdekében.
Varga József, polgármester (polgarmester@rakocziujfalu.hu)
